Az elfogyasztott étel az agyunkban is ugyanúgy gyulladást okozhat, mint az egyéb testrészeinkben. Ez a gyulladás megszünteti a kapcsolatot a tudatos gondolkodásért és cselekvésért felelős elülső agylebeny és az amygdala, az agy ősi, ösztönös tevékenységért felelős része között, és nehéz pillanatokban az amygdala veszi át az irányítást, robotpilóta üzemmódba kapcsolva bennünket. Egycsapásra megszűnik az evéssel kapcsolatos tudatosságunk, mit sem érnek az elhatározásaink, a fogadalmaink, és többnyire a kényeztető, vigasztaló funkciójú, de káros ételeket választjuk. A tányérunkon szereplő étel pedig jelentős részben felel a depresszió, a szorongásos zavarok, az ADHD, a csak hármas típusú cukorbetegségnek hívott Alzheimer-kór, a demencia, a viselkedési problémák, az agresszió és az erőszak kiterjedt jelenlétéért az életünkben. Ezeknek a folyamatoknak és tüneteknek az oka az agyi gyulladás.
Mi okozza az agyban ezeket a kóros vagy legalábbis káros elváltozásokat okozó gyulladásokat?
Ezek a gyulladások a hasi zsírból származnak, a hasi zsír pedig a rossz táplálkozás következménye. És a hasi zsír nem kizárólag a túlsúlyosak problémája: a metabolikusan betegek 40%-a a normál testsúlyúak közül kerül ki.
Sokat írtam már az ultrafeldolgozott ételekről. Minden olyan élelmiszernek látszó dolgot ide sorolunk, amely a természetben előforduló anyagok alkotóelemeire bontásával majd új termékké komponálásával jönnek létre: sütemények, csokoládék, kekszek, gabonapelyhek, zacskós rágcsálnivalók, cukorkák, (maga a cukor mint ultrafeldolgozott étel), és az üzletben árusított fogyasztásra kész vagy félkész étel.
A hasi zsírban található fehérjék az áteresztő bél szindróma révén jutnak el a vérkeringésbe, és az agyban lejátszódó metabolikus folyamatok is ehhez nagyon hasonlóan zajlanak le. A metabolikus egészség az agy energiahasznosító képességét jelenti: ha jó a metabolikus egészségünk, akkor fittek, energikusak, tettrekészek vagyunk, pozitívan viszonyulunk a világhoz, ha nem, akkor hajlamosak vagyunk sötéten látni a világot, félig üresnek a poharat, lemondunk magunkról, nincs kedvünk gondoskodni magunkról.
Mit tehetünk tehát a metabolikus egészségünk megőrzéséért, azért, hogy elkerüljük az agyunk idő előtti leépülését?
A jó hír az, hogy semmilyen drága orvosi beavatkozásra vagy bonyolult gyógymódra nincs szükség. Itt is igaz az, ami az élet többi területén, hogy azt kell rendbe hozni, ami a problémát okozta – ebben az esetben az életmódunkon, azon belül is elsősorban a táplálkozásunkon kell változtatnunk! Azt is tudjuk, hogyan:
1) Lehetőleg minél több teljes, feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott ételt együnk. Lehetőleg mi főzzünk saját magunkra, és minél rövidebb ideig tartó és minél kevésbé bonyolult konyhai eljárással készítsük el az ételt.
2) Ne legyenek nagy vércukor-ingadozásaink. Ennek érdekében
– minden étkezésünk komplex legyen: tartalmazzon fehérjét, egészséges zsírt és szénhidrátot,
– a szénhidrát egészséges keményítőforrás legyen (barna rizs, bulgur, kuszkusz, hajdina, amarant, valamint hüvelyesek), illetve nyers vagy párolt zöldség és nyers gyümölcs,
– ebből következően kerüljük a finomított szénhidrátokból, zsírokból és élelmiszeripari adalékanyagokból készült, ételnek látszó ultrafeldolgozott ételeket,
– kerüljük a cukor és az édesítőszer minden formáját.
3) Elsősorban az egészséges agyműködést támogató tápanyagokat fogyasszunk:
– omega-3 zsírsavat tartalmazó ételeket: lazacot, makrélát, szardíniát, heringet, szardellát, tőkehalat,
– többszörösen telítetlen zsírsavakat: extra szűz olívaolajat, avokádót, olívabogyót,
– kolint (tojássárgáját, májat, földimogyorót, keresztes virágú zöldségeket)
– inozitolt: naracsot, grapefruitot, csicseriborsót, lencsét, mandulát, mogyorót, zöld leveles zöldségeket, csirkemájat
– sok B-vitamin-forrást:
- Jó B6-vitamin forrás a vadvízi lazac, a szabadon tartott csirke, a csicseriborsó.
- Folsav-forrásként szolgálnak a sötétzöld levelű zöldségek, a spenót, a fodros kel, a tojás.
- B12-vitamin forrás minden állati eredetű fehérje.
- Jó tiamin-forrás a szabadon tartott sertés húsa
- D-vitamin-pótlásként együnk gombát, tartózkodjunk sokat a napon.
- Magnézium-forrásként együnk olajos magvakat és hüvelyeseket,
- cink-forrásként pedig tökmagot.
4) Együnk antioxidánsban gazdag ennivalókat: kiwit, narancsot, piros paprikát (C-vitamin), mandulát, napraforgómagot, spenótot, bokron termő mogyorót (E-vitamin), koenzimQ10-tartalmú (húst, csirkeszívet) alfa-linolsavtartalmú ételeket (spenótot, brokkolit, vörös húsokat).
5) Együnk szelénben gazdag paradiót, tenger gyümölcseit.
6) Együnk sokféle probiotikumot: kefirt, joghurtot, savanyúkáposztát, kimcsit, hosszan érlelt sajtot, tempeh-et, esetleg szabadon tartott kecske- vagy birkahúst.
7) És együnk minél többféle színű ételt, mert a polifenolok sokasága támogatja a bélflóra sokszínűségét és ezáltal a metabolikus egészséget.
8) Kerüljük az alkoholt. Az alkohol minden cseppje idegméreg. Emellett zsíroldó hatásánál fogva leborotválja a bélflórát, így könnyebben kialakul az áteresztő bél szindróma. És persze sosem lehet tudni, kiben alakul ki függőség.