Mire is?
„Boldogságra vagyunk teremtve, de beérjük örömökkel, ezért az élvezeteket hajhásszuk” – így szól az Esterházy Péternek tulajdonított mondás, ami az emberi létezés lényegére tapint rá. Arra, milyen nehéz egyensúlyozni a sok és a kevés között, milyen nehéz örülni annak, amink van, és megelégedettséggel élni az életet. Nehéz helyzetekben szinte észre sem vesszük, hogy a szívünkben lévő spiritualitás iránti vágyat valamilyen szerrel (vagy viselkedéssel) próbáljuk kielégíteni, hisz a fogyasztói társadalom azt sulykolja belénk, hogy fogyasszunk minél többet. Csakhogy ezzel éppen a boldogságtól kerülünk egyre távolabb.
Robert Lustig professzor szerint, aki a cukornak a szervezetre gyakorolt hatását kutatja, hét alapvető különbség van az élvezetek és a boldogság között. Nagyon is kézzel fogható különbségek ezek, mivel az élvezetekért a dopamin nevű serkentőhormon, a boldogság érzéséért pedig a szeratonin nevű gátlóhormon felel. Ebben rejlik a magyarázatot arra, miért repítenek a pillanatnyi élvezetek egyre messzebb a boldogságtól.
Tehát a különbségek
1) Az élvezet rövid ideig tart, míg a boldogság tartós érzés.
2) Élvezni valamit zsigeri érzés, míg a boldogság éteri.
3) Azt élvezzük, amit magunkhoz vettünk, míg a boldogság lényege az, hogy teszünk embertársainkért. Mert – és ezt már én teszem hozzá, András Csaba jezsuita szerzetest idézve – az ember szeretetből lett teremtve szeretetre, azért, hogy önmagát szabad ajándékként adja embertársainak.
4) Amikor élvezünk valamit, azt többnyire egyedül éljük át, míg a boldogságot társas kapcsolatainkban.
5) Az élveztet kiválthatjuk különféle szerekkel: kokainnal, heroinnal, nikotinnal, alkohollal, cukorral – vagy viselkedésformákkal, a boldogságot azonban semmilyen szerrel vagy addiktív viselkedésformával (munka, vásárlás, internet, testedzés, stb.) nem érhetjük el.
6) Ha túlzásba visszük az élvezeteket, akkor függőséget okoznak – a boldogságot viszont nem tudjuk túlzásba vinni.
7) Az élvezetekért a dopamin felelős, a boldogságért a szeratonin. A dopamin mint stimuláló hormon képes túlstimulálni az egyébként is aktív neuronokat, mire a neuronok kifáradnak és elhalnak – és mivel hajhásszuk az évezeteket, a szervezetünk egyre több dopamint termel, amit egyre kevesebb receptor tud fogadni – tehát ugyanazért a hatásért egyre többet kell magunkhoz vennünk belőle. Így kialakul a tolerancia, a függőség.
A szerotonin gátló hormon, nem stimulálja túl a neuront, amikor hozzá kötődik. Így lehetetlen túladagolni. Alulszabályozni viszont lehet, mégpedig éppen a dopamin képes a szerotonintermelést alulszabályozni. Tehát minél inkább hajhásszuk az élvezeteket, annál boldogtalanabbak leszünk, annál kevésbé leszünk képesek meglátni a jót magunk körül és örülni neki.
Mit tehetünk azért, hogy boldogok legyünk?
Kerüljük a szélsőségeket. Együnk mértékletesen, tápláló ételeket, minden nap végezzünk a testi erőnket, mozgékonyságunkat, állóképességünket javító testmozgást, ápoljuk társas kapcsolatainkat, tartsuk a határainkat a munkában, hogy maradjon időnk minőségi kikapcsolódásra, feltöltődésre, aludjunk eleget, dolgozzunk magunkon – és törődjünk a lelkünkkel.
Health coach-ként segítelek, hogy megtaláld a boldogság felé vezető utad.